A kriptográfia története

A kriptográfia története több ezer évvel ezelőtt kezdődött. Jóval a hihetetlenül nagy teljesítményű számítógépek jelenlegi létezése előtt. Míg a kriptográfia sokak számára idegen fogalomnak tűnt, a kriptopénzek elterjedésével egyre többen akarják megérteni és megismerni, mint valaha.

Ebben a cikkben röviden ismertetjük a kriptográfia történetét, hogy megismerhesse, mi is az, hogyan fejlődött az idők során, és milyen előnyökkel jár a kriptopénzek terén.

Kezdjük el!

‍

Mi a kriptográfia?

A görög szóból származik kryptos, jelentése: rejtett. A kriptó előtag jelentése "rejtett" vagy "páncélterem". Graphy - az utótag, jelentése 'írás'. Eredete i. e. 1900 körülre tehető. Továbbá Julius Cesar az egyik első példa arra, hogy fontos üzenetek közlésére modern rejtjelezést használtak.

A kriptográfia olyan kommunikációs módszer, amely matematikai módszerekkel védi az üzeneteket és a feladótól a címzetthez továbbított információkat.

Az információkat vagy üzeneteket szabályszerűen meghatározott kóddal vagy titkosítva írják le. Amikor a címzett megkapja a kódot, megfejti azt, hogy felfedje a tényleges üzenetet.

Ennek oka, hogy biztosítsa, hogy egy megbízhatatlan harmadik fél ne tudja megfejteni az üzenetet. Így védi az információt, és biztosítja, hogy csak megbízható felek és a címzett férhessen hozzá az üzenethez.

‍

A kriptográfia típusai és kriptográfiai példák

Kézi kriptográfia (Kr. e. 1900 - I. világháború)

A kriptográfia legtörténelmibb és legalapvetőbb formája i. e. 1900 körülre nyúlik vissza. Meglepő módon a kriptográfia első példáját Khnumhotep II. ókori egyiptomi sírjában fedezték fel. Itt a művész(ek) szokatlan hieroglifikus szimbólumokat használtak a várt képek helyett. Ezt azonban nem gondolják kódolt üzenetnek, inkább csak egy kísérletnek a méltóságteljesebb szimbólumok használatára.

Ugorjunk előre körülbelül 2800 évet, és máris láthatjuk a kézi titkosítás legfejlettebb formáját és annak fokozatos kivonulását. Amint azt már kitalálhattátok, a kézi titkosítást emberek végezték. Az algoritmusok tehát nem lehettek olyan hosszúak vagy bonyolultak. Ha mégis azok lettek volna, akkor mire az üzenetet dekódolták, az már lényegtelen lehetett volna.

Mivel azonban ez a megközelítés csak arra korlátozódott, amit egy kódoló meg tudott fejteni, ez azt jelentette, hogy a nem megbízható felek számára könnyebb volt feltörni a kódot.

Íme egy egyszerű példa arra, hogyan működhet a kézi titkosítás egy 2 shiftes rejtjelezéssel:

‍

Ábécé:

abcdefghijklmnopqrstuvwxyz

‍

Rejtjelező ábécé:

cdefghijklmnopqrstuvwxyzab

‍

Látjátok, hogyan működik a hármas váltás? Az A-ból C lesz, a B-ből D, és így tovább.

‍

A kapott üzenet:

vjg eqfg jcu dggp stbemgf

‍

A megfejtett üzenet:

a kódot feltörték

‍

Gépesített kriptográfia (II. világháború - jelen)

A két világháború között sok munka folyt a kriptográfia összetettebb és nehezebben feltörhető típusainak kifejlesztésén. Nyilvánvalóvá vált, hogy a kézi módszerek nem elég gyorsak és biztonságosak. Ezért az emberek a technológia felé fordultak a telefonok és távközlési rendszerek formájában. A gépekre való áttérés azt jelentette, hogy az üzeneteket sokkal gyorsabban lehetett titkosítani, elküldeni és visszafejteni, mint a hagyományos kézi módszerekkel. Ráadásul kisebb volt az esélye az emberi hibáknak.

Több rotorral dolgoztak, amelyeket kézzel igazítottak egymáshoz. Üzenet begépelésekor a rotorok egy titkosított üzenetet nyomtattak ki. A rotorokat minden nap más kódra cserélték, így hihetetlenül nehéz volt feltörni.

A második világháború végéig a kriptográfiát elsősorban katonai célokra használták. A kriptográfia azonban kezdett kereskedelmi elismertséget nyerni. A hatalmas technológiai fejlődésnek köszönhetően a kriptográfia sokkal összetettebbé és biztonságosabbá vált. A 2000-es évekre több mint 1 milliárdszorosára nőtt az a rejtjelezett szövegmennyiség, amellyel egyetlen eszköz dolgozhatott.

‍

További fejlesztések és nyilvános kulcsú kriptográfia

Most elérkeztünk az általunk ismert kriptográfia szakaszához, és ahhoz, hogy hogyan befolyásolja mindennapi életünket. Az információs korban a technológia ereje és képessége tovább fejlődött. Mostanra a kriptográfia már messze túlmutat a kódoláson és dekódoláson. Ma már digitális aláírásra, hitelesítésre, megosztott és elosztott kriptográfiai funkciókra, blokklánc-kriptográfiára és még sok másra használják.

A nyilvános kulcsú kriptográfia ismerős lehet a kriptográfia szerelmeseinek. Ez a kriptográfiai módszer egy kulcspárt használ. A kriptopénzek esetében a nyilvános kulcs egy 42 kriptográfiai karakterből álló karakterlánc, amely a pénztárca címeként is ismert. A második rész a magánkulcs. A magánkulcs hozzáférést biztosít Önnek, a tárca tulajdonosának az Önnek küldött üzenetekhez (tranzakciókhoz).

‍

Összefoglalva: A kriptográfia története

A több ezer éves múltra visszatekintő kriptográfia eredetileg rendkívül fontos szerepet játszott a katonai műveletekben. Csak a második világháború után, amikor a technológia rohamos fejlődésnek indult, kezdett kereskedelmi érdeklődés mutatkozni.

A személyi számítógépek elterjedésével megnőtt az érdeklődés és a kriptográfia iránti igény. Ma már a társadalom nem tudna működni nélküle. Ami egyszerű üzenetdekódolásnak indult, ma már a legtöbb technológiánkat működteti, és biztonságban tart minket a használatuk során.

A kriptopénz és a blokklánc területe a kriptográfia által biztosított komplexitásra és biztonságra épül. Ahogy ez tovább fejlődik, és a technológia elfogadása növekszik, a kriptográfia még nagyobb jelentőséget kap a társadalom fejlődésében.