Az eszközök tokenizálása és felhasználása

Amikor a Bitcoin 2009-ben elindult, egy újfajta pénzügyi eszközt kínált a világnak: a tokeneket, a blokklánc technológián alapuló, kereskedhető egységeket. Mivel a blokkláncok lényegében decentralizált főkönyvek, olyan biztonságot és átláthatóságot nyújtanak, amely ideális az értékek tárolására - ezért jöttek létre a valuták. Bár a blokkláncok ideális közeget jelenthetnek egy decentralizált monetáris rendszer számára, a bennük rejlő potenciál, hogy ezen túlmenően megváltoztassák a befektetések természetét, enyhén szólva is mélyreható.

Az ingatlanoktól a tőzsdei részvényekig a blokkláncok forradalmasítják nemcsak a digitális, hanem a fizikai eszközökkel való kereskedést is. Bár ez a potenciál még messze van a teljes megvalósulástól, biztos lehet benne, hogy a "tokenizáció" a nem túl távoli jövőben eljön egy önhöz közeli környékre.  

‍

Mi az a tokenizáció?

Egyszerűbben fogalmazva, a tokenizálás az eszközök - legyenek azok áruk, ingatlanok vagy vállalati részvények - digitális reprezentációkká alakítása, amelyekkel biztonságosan lehet kereskedni egy blokkláncon, harmadik fél, például bankok vagy brókercégek nélkül.

Azáltal, hogy ezeket a harmadik feleket kivonja az egyenletből, a tokenizáció egy határok nélküli, költséghatékony hálózatot hoz létre, amelyben mindenféle és minden helyről származó befektető zökkenőmentesen kereskedhet egymással anélkül, hogy egy banknak kellene fizetnie a kiváltságért.

‍

A tokenizálás előnyei

A valós világbeli eszközök digitális megfelelőkké alakítása számos alapvető előnnyel jár a hagyományos befektetési módszerekkel szemben. Talán a legérdekesebb az átlagos utcai befektető számára az...

Frakcionált tulajdonjog

Mivel a tokenek jól oszthatóak, nagyobb befektetési lehetőségeket kínálnak az emberek szélesebb körének. A töredéktulajdon lehetővé teszi, hogy azok a potenciális befektetők, akiknek esetleg nincs elég pénzük egy eszköz teljes megvásárlására, ehelyett annak csak egy részét vásárolhatják meg. Ha például egy Central Parkra néző penthouse megvásárlásával szeretné bővíteni ingatlanportfólióját, vásárolhatna egy olyan tokent, amely részleges tulajdonjogot biztosít. Így részesedhet az ingatlan felértékelődéséből és bérleti bevételéből anélkül, hogy ehhez több millió dollárt kellene előteremtenie. Ha egy ingatlan tulajdonjogát több tokenbe digitalizálják, akkor annyi vagy annyi ingatlant vásárolhat, amennyit vagy amennyit csak akar, annyi különböző ingatlanban, amennyit csak akar, és a tokenjei vitathatatlan bizonyítékot szolgáltatnak a tulajdonjogáról.

Fokozott hatékonyság

A tokenek alapjául szolgáló intelligens szerződések jelentősen felgyorsítják a tranzakciós folyamatokat. A hagyományos papírmunkát és a kézi adatbevitelt felváltó digitális aláírások és blokklánc-algoritmusok segítségével egy ház megvásárlásához szükséges idő napokra csökken, míg más árucikkek, például vállalati részvények megvásárlása percek alatt lebonyolítható. Ráadásul mivel minden tranzakciót megváltoztathatatlanul tárolnak a blokkláncon, ez a megnövekedett tranzakciós sebesség nem megy a biztonság vagy a pontosság rovására.  

Fokozott likviditás

A valós eszközök digitális tokenekké való átalakítása sokkal egészségesebb és likvidebb kereskedési környezetet teremt. Bizonyos befektetések természetüknél fogva nem likvidek - például a képzőművészet. Ha van egy Van Gogh-képed, az ugyan jó befektetés lehet, de nem olyan könnyű eladni egy pillanat alatt, ha szükséged van a pénzre (legalábbis anélkül, hogy egy kisebb vagyont veszítenél a folyamat során). A tokenizációnak köszönhetően azonban egy Van Gogh tulajdonjogát több egységre lehet osztani, amelyekkel könnyebb kereskedni, és közben növelni a mögöttes eszköz értékét.

Nagyobb átláthatóság

Míg a token a tulajdonjog megváltoztathatatlan nyilvántartását tartalmazza, a token a tulajdonos jogaira és jogi kötelezettségeire vonatkozó összes adatot is tartalmazza. Ez sokkal nagyobb átláthatóságot tesz lehetővé a tranzakciók során, mivel tisztább képet kaphat arról a személyről, akivel kereskedik, és mindkét fél jogi jogairól, valamint átfogó nyilvántartást azokról az emberekről, akik korábban már birtokolták a tokent.

Költséghatékonyabb tranzakciók

A tokenizálással megszűnik a tranzakciókban részt vevő közvetítők száma, így az egész folyamat egyszerűbbé és olcsóbbá válik. Mivel maga a blokklánc szolgál "forrásként vagy igazságforrásként", amikor a tranzakciós adatokról van szó, nincs szükségünk többé a brókerek, ügynökök, regisztrátorok és letétkezelők egyre bővülőnek tűnő listájára, amelyek hagyományosan a piac kulcsait tartják. Ráadásul e közvetítők eltávolításával a tokenizáció növeli a biztonságot, mivel kevesebb olyan pont van, ahol az adatok tárolása és cseréje veszélybe kerülhet.

Mindezek a jellemzők azt sugallják, hogy a széles körű tokenizáció nem érkezhet egy nap túl hamar, a kérdés az, hogy mi áll az útjában?

‍

A tokenizálás kihívásai

A blokkláncok egyik legfőbb előnye, hogy központi irányító testület nélkül létezhetnek és kereskedhetnek. Míg azonban ez a kriptovaluták esetében rendben van, a valós eszközöket képviselő tokenek automatikusan a szabályozó hatóságok irányítása alá tartoznak - és sajnos jelenleg nincs olyan globálisan elismert megállapodás, amelyen keresztül a szabályozást alkalmazni lehetne ezekre a valós eszközöket képviselő tokenekre.

Ez mélyreható problémát jelent a határok nélküli tranzakciók számára. Hogyan lehet egy ingatlan tulajdonjogát jelképező tokent szabadon átruházni egy másik országból érkező vevőre, ahol más szabályok vannak érvényben?  

Elég csak megnézni, hogy az Európai Unió (EU) tagállamainak mennyi időbe telik, amíg a legkisebb kereskedelmi szabályozásról is megegyeznek, hogy megértsük a probléma nagyságrendjét. Bár az EU progresszívan közelíti meg a blokkláncokat, a hangsúly nagyon is a kriptovalutákra összpontosít, szemben a valós eszközök digitalizálásával.

Az Egyesült Államokban sem sokkal jobb a helyzet. Bár a Securities and Exchanges Commission (SEC) támogatja a tokenizálást, csak a jelenlegi szabályozási szabályokon belül támogatja azt. Ennek eredményeképpen a tokenizáció hosszadalmas és nehézkes folyamatnak ígérkezik. Ráadásul mivel a tokenizációval veszíteni akaró számos frakció - bankok, brókerek, ügynökök stb. - jelentős súlyt képvisel a politikai színtéren, nem valószínű, hogy megkönnyítenék a dolgot.

Aztán ott van a bizalom kérdése. Bár a blokkláncok az adatok tárolásának rendkívül biztonságos módjai lehetnek, meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a tárolt adatok eleve helyesek. A tokenizáció esetében a vásárlónak tudnia kell, hogy a megvásárolt token valóban egy valós eszközt képvisel. Figyelembe véve, hogy a token kibocsátója valószínűleg nem egy szabályozott pénzügyi intézmény, ez felveti a bizalom, az érvényes dokumentáció és a bírósági eljárás kérdéseit.  

A blokkláncok által a pénzügyi piacokra hozott demokratizálódás ellenére könnyen kiderülhet, hogy az elismert pénzintézetek lesznek a tokenek elsődleges eladói, akik hírnevüket felajánlva garantálják, hogy minden eladott token megegyezik azzal a valós eszközzel, amelyet állítólag képvisel.

A szabályozást és a bizalmi kérdéseket félretéve, a tokenizálás útjának másik akadálya az infrastruktúra hiánya. Egy dolog azt mondani, hogy digitálisan átalakítunk egy valós eszközt, de ezt a gyakorlatban megvalósítani nem könnyű feladat. Ha figyelembe vesszük, hogy a pénzügyi piacokon használt jelenlegi informatikai rendszerek nem képesek az intelligens szerződésekkel való interakcióra, ez egy újabb jelentős akadálya az elfogadásnak.

Hol maradunk?

Bár a globális konszenzus eléréséhez még időre van szükség, a tokenizáció addig is komoly valós előnyöket kínál. Ami az adatvédelmet illeti, a tokenek érzékeny adatok nem érzékeny formátumban történő hordozására való képessége rendkívül kívánatos technológiává teszi a tokeneket a vállalkozások és a magánszemélyek számára egyaránt.

Mivel a tokenek véletlenszerűen generált számokat tartalmaznak, amelyeknek nincs kapcsolatuk az általuk képviselt adatokkal, lehetetlen feltörni őket. Ennek eredményeképpen a személyes és ügyféladatok tokenizálása számos iparágban növeli a biztonságot, csökkentve a kibertámadások és az adatsértések lehetőségét. A védett egészségügyi információktól és hitelkártyaszámoktól kezdve a banki adatokon át a társadalombiztosítási számokig a tokenizáció üdvözlendő kiegészítőjének bizonyult a titkosításnak, amely önmagában használva számos sebezhetőséggel bír.

‍

A jövő

Nem is volt olyan régen, hogy a befektetők telefonon keresztül kommunikáltak brókerükkel és bankjukkal. Az internet megjelenésével a helyzet drámaian megváltozott, és a befektetők szélesebb köre jutott hozzá a naprakész piaci adatokhoz a nap 24 órájában, bármilyen eszközön, amely éppen náluk volt. A tokenizáció a következő evolúciós ugrást jelenti majd.  

Bár a tokenizáció mint pénzügyi modell szélesebb körű elterjedését jelentős problémák akadályozhatják, a fokozott biztonságból, a befektetési lehetőségekhez való fokozott hozzáférésből és a költségek csökkentéséből eredő előnyök azt jelentik, hogy egy nagyon határozott és jövedelmező cél van a láthatáron. Ez az egyetlen dolog, amire számíthat - ha a tokenizálással pénzt lehet keresni, biztos lehet benne, hogy a lehető leghamarabb eljutunk oda.